A családi házakon az ablakok elhelyezése, a méreteik, arányuk az egész épület tömbjében, a színük és osztásuk mind fontos építészeti szempontok. A jó ablak azonban nemcsak esztétikai kérdés, hanem alapos megfontolás eredménye, ami összefüggésben áll az épület fűtésével, szellőztetésével, az életmódunkkal, a külvilággal fenntartott kapcsolatunkkal is.
Az ablakok anyaga
Nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy összességében melyik a jobb: a fa, a műanyag vagy az alumínium ablakprofil. Nem lehet egyértelmű sorrendet felállítani. Mindhárom szerkezeti rendszer alkalmas lakóépületekhez, és a világ nagy ipari központjaiban folyamatosan fejlesztik, tökéletesítik a tokok és szárnyak elemeit, merevítéseit, ütközőfelületeit, a vasalatokat. Az igazán minőségi, nemzetközileg elfogadható termékek árában nincs szignifikáns különbség.
A különböző tulajdonságaikat vizsgálva más és más eredményt ad az összehasonlítás. A szerkezeti méreteket tekintve az alumínium a legkedvezőbb, tehát adott méretű falnyílásban ez adja a legnagyobb szabad felületet. A természetes szellőzést tekintve a fa a favorit, és talán a hagyományosnak tekinthető közízlés alapján is ez a kedvenc. A műanyag (PVC) szerkezet viszont talán mind közül a legmegbízhatóbb, a legkönnyebben variálható. Időnként talán túl jól is működik, ami a páralecsapódás szempontjából okozhat gondot.
Üvegezési módok
A készen, üvegezetten kapható ablaktípusok önmeghatározása sokszor megtévesztő, mert amit hőszigetelő, hanggátló, biztonsági vagy éppen fényvédő üvegezésnek hirdetnek, az sokszor nem az.
A "hőszigetelő" üvegezés esetében pl. nem annyira az üvegtáblák minősége, vastagsága a döntő, hanem hogy hány (két vagy három) és milyen vastag üveg van összeépítve, azok milyen széles légrétegeket zárnak be, és hogy a légrésben mi van (normál levegő, nemesgáz vagy gyenge vákuum).
A jó hanggátlónak mondható üvegezés (a hangszigetelő válaszfalakhoz hasonlóan) nem valamilyen különleges üveganyagon múlik elsősorban, hanem azon, hogy ha az üvegtáblák különböző vastagságúak, akkor az eltérő sajátfrekvenciájuk okán különböző rezgésszámú zajokat szűrnek meg.
A biztonsági üvegezés elsősorban azt fejezi ki, hogy mennyire nehezen törhető be, illetve ha mégis eltörik, akkor milyen sérüléseket okozhatnak a szilánkok (lásd a magyar katonák esetét Irakban!). Egy nappali szobába például nem ajánlott a dróterősítésű öntött üveg, ellenben a karcolástól, szilánkos töréstől egyaránt védő fóliázás kedvező megoldás (igaz persze, hogy a minőségi védőfóliákat aranyáron mérik).
A fényvédő tulajdonságú üvegezésre két hatékony megoldás létezik. Az egyik ugyancsak egy speciális fényérzékeny fólia, ami direkt napfény hatására, azzal arányosan besötétedik. A másik a kétrétegű ragasztott üveg, amelyben a fényérzékeny anyag a táblák között van, a ragasztásba integrálva (ennek elve hasonló az LCD kijelzőkéhez).
Sokféle lehetőség kínálkozik tehát, amikor házunk "szemeit", az ablakokat kiválasztjuk. Az viszont biztos, hogy megéri az alapos mérlegelés, hiszen a jó döntés nagyban hozzájárul, hogy házunk kellemes, komfortos és biztonságos lehessen.