Beltéri vagy kültéri medence

Sokaknak okoz fejtörést medencéjük helykijelölése is. Két alapvető eset lehetséges: a kerti (kültéri), valamint a beltéri elhelyezés. A beltéri medence bármikor használható, üzemeltetése kevesebb gonddal jár, téliesítésre nincs szükség. Ezekért az előnyökért azonban jelentős többletköltséget kell fizetni és viszonylag bonyolult műszaki megoldásokat kell alkalmazni.

A beltéri medence kialakításának szempontjai

A beltéri medencéknél az alábbiakra kell tehát különös figyelmet fordítani:

• a jó hőszigetelésre, szükség esetén az üvegfelületek pótlólagos fűtésére pl. ablak alá helyezett radiátorral vagy meleg levegő ráfújásával,
• ahol meztelen talppal járnak, ott padlófűtésre, a páratartalom szabályozását megvalósító klimatizálásra (pl. hővisszanyeréssel, azaz hőveszteség nélkül működő párátlanító berendezéssel),
• a medence takarására a párolgás és a hőveszteség csökkentése céljából, hiszen a víz hűlését 80–90%-ban párolgás okozza,
• páraálló burkolatok kialakítására.

Az épület állékonysága miatt gondot jelenthet a vízzel telt medence által okozott terhelés és az esetleg fellépő vízszivárgás veszélye is.

A beltéri medencék kialakításakor gondolni kell a megfelelő légtechnikai berendezések beépítésére is. Erre annál is inkább szükség van, mert nagy értékű (sokszor a vízgépészet költségét is meghaladó) beruházásról van szó, illetve enélkül az épület szerkezete is károsodhat.

A beltéri medencét építeni szándékozóknak tudniuk kell, hogy a folyamatos, egész éves üzemeltetés tetemes költségekkel jár. Egy átlagos méretű beltéri magánmedence esetében a vízforgatás, a víz- és levegőfűtés, a párátlanítás energiaköltsége, valamint az uszodai vegyszerek ára általában meghaladja a 30-50 ezer forintot egy hónapban. Természetesen vannak lehetőségek az energiafelhasználás csökkentésére, illetve a kezelést megkönnyítő praktikus berendezések telepítésre is.

Ideális hőmérséklet és páratartalom a medencetérben

A medencetérben a kellemes közérzethez a levegő hőmérsékletének legalább 2–3 fokkal melegebbnek kell lennie a víz hőmérsékleténél. Kisméretű medencék esetében a javasolt vízhőfok 28 °C körüli, a levegő hőmérséklete 30 °C körül legyen. Ez az érték jelentősen magasabb a többi helyiség hőmérsékletétől, így fontos a medencetér és a ház többi részének építészeti elválasztása. A magas páratartalom szintén szükségessé teszi a "zsilipelt" kialakítást.

A magas páratartalom kedvezőtlen a közérzet és az építési szerkezetek, berendezési tárgyak szempontjából, de csökkenti magát a párolgást, azaz a medence hőveszteségét is, s így az üzemeltetési költség csökken. Száraz levegőben az ember nedves bőre gyorsabban szárad, párolog, ez hőelvonással jár, ami a jól ismert libabőrösséget okozza.

A fentiek miatt a medencetérben a viszonylag magas, 60–70% körüli páratartalom tartása a kívánatos. A magas páratartalom azonban a "hideg" felületeken párakicsapódást okoz. Például a 30 °C levegő-hőmérséklet és 60% relatív páratartalom esetén párakicsapódás már a 21 °C-os felületeken is jelentkezhet. A példa jól szemlélteti, miért olyan fontos a medenceterekben az ajtók, az ablakok és a falak megfelelő hőszigetelése.