Falsík előtti szaniter-szereléstechnika

Optimális megoldás a víz- és csatornaszerelésben

A korszerű falsík előtti szaniter-szereléstechnika ma már általánosan ismert és alkalmazott megoldás. A módszer népszerűségét növeli, hogy a hagyományos víz- és csatornaszereléssel gyakoriak a falszerkezetek statikai és akusztikai sérülései, de a külső falakon megjelenhetnek hőtechnikai és tűzvédelmi problémák is.

A falba süllyesztéses technológiával a felújítások tetemes bontási munkával járnak, időigényes és költséges a törmelékelszállítás és a helyszíni szerelés. A falsík előtti szerelési rendszer optimális megoldást kínál a víz- és csatornaszerelésben a hagyományos, illetve a könnyűszerkezetes falakhoz is.

A falsík előtti rendszerek jellemzői

A szanitertechnika gyakorlatilag minden építményben jelen van. A csendes működés, a megbízhatóság, a hosszú élettartam mellett a víztakarékosság és a higiénia is egyre inkább előtérbe kerül. A falsík előtti rendszerek gyorsan szerelhetők, csendes működésűek, víztakarékosak, és szagelszívási funkciót tartalmazó WC-szerelőelem is rendelhető hozzájuk. Az építtető kétféle elem közül választhat: az egyiket a hagyományos, a másikat a könnyűszerkezetes falakhoz kínálják, de ez utóbbi is felszerelhető téglafalra.

Befalazott fémszerkezet

A konzervatívabb rendszer olyan elemeket foglal magába, amelyeket az építés helyszínén "befalaznak". Az elemeket olyan fémkeretre szerelik, amelyik tartalmazza a tartályt, a hidegvíz-tartalékelzárót, a lefolyóívet és annak rögzítését, valamint a WC-csészetartó menetes szárait az anyákkal, alátétekkel együtt. Ezzel 18 és 23 cm rögzítési távolságú csészék erősíthetők fel.

A befalazásra szánt fémszerkezetet a vakolatlan falra szerelik – az egyméteres magasság jelölése látható az elemen –, majd a víz- és csatornabekötés után ez alá és mellé vagy elé kell falazni, így a szerkezet képes lesz elviselni 400 kg tömeget. Fontos, hogy a falszerkezet legalább 10 cm vastag legyen. A kivitelezők szívesen alkalmazzák a külön kapható fémlábakat, amelyek növelik a merevséget, de nem helyettesítik az alá- vagy eléfalazást. Az aláfalazást azért nem kedvelik, mert azt nehéz megvalósítani a szennyvízlefolyó íve miatt. Ilyenkor két lehetőség van: a legfeljebb 9 cm vastagságú eléfalazás vagy a WC-elem alatti rész betonnal való kiöntése úgy, hogy a WC-elem alsó síkja teljesen alá legyen támasztva, hiszen ez hordozza majd a WC-csésze és a rajta ülő terhét. A szerelés után a tartályra rabichálót kell ragasztani, hogy csempézhető legyen a felület. Nincs falvésés, majd helyreállítás, az épület szerkezete nem gyengül, sőt a szerelés tisztán és gyorsan elvégezhető.

Önhordó fémvázas rendszer könnyűszerkezetes falakba

Az önhordó fémvázas rendszer ott alkalmazható, ahol könnyűszerkezetes falakban kell vizesberendezéseket elhelyezni, illetve ahol a hagyományos falakon elhelyezett elemeket a gyorsabb és tisztább munka érdekében gipszkartonnal burkolják. Ez utóbbi a befalazott szerkezettől csak a fémkeret kialakításában különbözik, műszaki tartalma azonos. Alapfeltétel, hogy a könnyűszerkezetet szakszerűen rögzítsék a padlóhoz vagy a födémhez. Természetesen a sarokba építéshez is vannak megfelelő elemek.