Kéményválasztás okosan - Jó kéménnyel bárki spórolhat a fűtésen

„Pénztárcabarát és biztonságos megoldást jelenthet a fával való fűtés még a kandalló vagy cserépkályha megépítéséhez szükséges magasabb induló költségek ellenére is, ha a kémény kifogástalanul működik” – állítja Illés Péter építész, a Schiedel Kéménygyár Kft. szaktanácsadója.

A szakember azt is hozzátette, hogy a kandalló és cserépkályha sugárzó fűtőfelületek, tehát nem csupán a levegőt melegítik, ezért alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is jobb hőérzetet biztosítanak. A Schiedel németországi statisztikái alapján egy gázfűtéses, normál szigetelésű átlagos családi ház éves energiaköltsége 1.514 euró. Ugyanennek a háznak a fűtési rendszerét ha kandallóval, napkollektorral és szellőztető berendezéssel egészítjük ki, valamint a falakat extra hőszigeteléssel látjuk el, az éves energiaköltség már közel 40 százalékkal csökkenthető, azaz 968 euróra rúg.

A fafűtéses berendezések kéményei esetében pedig kiemelten fontos a minőségi anyagok használata, hiszen ezeknek a felépítményeknek extra nagy terhelést is bírniuk kell, mivel a kémény minden egyes begyújtáskor erőteljes hőterhelés alá kerül, ami például falazott kémény esetén a téglákat összefogó habarcs megrepedezését okozhatja, így megszüntetve annak füsttömörségét és csökkentve a füstelvezetés hatásfokát. Ez a probléma  azonban kevésbé jelenik meg a tartósságát jellemzően 30 éves garanciával is biztosított előre gyártott elemes kéménynél.

„Egy kilogramm fa elégésekor egy liternyi, egy köbméter gáz elégésekor pedig 1,5 liter víz csapódik ki. Kéményünket ettől a nedvességtől úgy védhetjük, hogy a nedvességgel szemben ellenálló kéményt építünk be és a tüzeléshez csak teljesen száraz fát használunk” – tanácsolja az építész. Az újabban nagyon heves esőzések révén a kéménybe kívülről beáramló nedvesség ellen hatékony védelmet jelenthet az ún. esővédő sapka. A kéményben keletkező, illetve kívülről beáramló nedvesség nem megfelelő kezelésének jelei lehetnek a kátrányosodás, átázott falak és kellemetlen szag.

A fűtési rendszer szerves részét alkotó kémény működési hatásfoka javítható azáltal, ha a ház falához hasonlóan, a tetőn túli, szabadon álló felépítményt is szigeteljük. Ez fokozza a kémény hőtartását és időtállóságát, hiszen segítségével ritkábban van szükség a természeti viszontagságok és az idő múlása miatt megrepedezett vakolat felújítására. Mivel a kémény a tetőn helyezkedik el, a vakolat esetleges hiányosságai állandóan szem előtt vannak, viszont a tetőn elvégzendő munka veszélyes lehet, sokszor szakembert igényel, ezért komoly nyűgöt jelenthet minden tulajdonosnak.

A fafűtésnek van még egy járulékos előnye: az energiafüggetlenség. A kandallóval, vagy cserépkályhával rendelkező háztartások nem függnek az áramkimaradástól és az energiaár-emelkedéstől, ugyanakkor e fűtőtestekkel bármikor és gyorsan megteremthető a családi otthon melege akár egy hűvösebb nyári napon is, amikor például a távhőszolgáltatók nem szolgáltatnak.

Beépítési tanácsok 

• Először pontosítsuk a tüzelőberendezés típusát, és ennek figyelembe vételével válasszunk kéményt. Fontos a tüzelőberendezés teljesítményadata, és az hogy milyen tüzelőanyaggal üzemel (pl. 12 kW-os vagy nagyobb, fával, pellettel, biomasszával fűtünk-e majd stb.).
• Már a tervezéskor érdemes tisztázni, milyen berendezés kerül majd rákötésre – mert pl. cserépkályha esetében számolni kell az erős kondenzátum képződéssel. Ebben az esetben tanácsos annak elvezetéséről gondoskodni, amit ha a csatornahálózat segítségével szeretnénk megoldani, akkor persze egyeztetni és engedélyeztetni kell a helyi vízművekkel is, ugyanúgy ahogy pl. az esővíz csatornába való bekötését is.
• Az építésnél fokozottan kell figyelni arra, hogy a kéményláb függőleges legyen, mert ez később már nem lesz javítható.
• A kazán vagy kályha bekötési magasságát és irányát már az építés előtt tisztázni kell. A gépésztervezőtől minden szükséges adatot be tudunk szerezni.
• A kéménycsonk és a kazánbekötő cső között minimálisan 1 cm-es hézagot hagyni kell – ez a hőtágulás miatt fontos, hiszen hő hatására a kályha fém füstelvezető csöve jobban kitágul, mint a kerámiacső csonkja, vagy más anyag. Ha a kéménycsonk és a bekötő cső között nincs hézag, túlzott felmelegedéskor a kerámiacső elrepedhet!
• A födém – és tetőáttörésnél előírásszerűen meg kell tartani az éghető építőanyagoktól való biztonsági távolságot. Látható tetőszékeknél ajánljuk a kéménytámasztó szerkezet beépítését.
• A kéménytorkolatnál az építési utasítás szerint helyezzük el a torkolati kúpot és a fedlapot, és ha a kémény épületen kívül eső, szabadon álló szakasza másfél méternél nagyobb, akkor megerősítő készlet beépítésével biztosítsuk a kémény stabilitását.
• Az utóbbi évek egyre hevesebbé váló esőzései nagy kihívás elé állítják a kéményeket, ám a kívülről beáramló nedvesség ellen hatékony védelmet jelenthet az ún. esővédő sapka.
   

A kémény a falazathoz hasonlóan a ház olyan alapeleme, melyet a későbbiekben már nem lehet kicserélni, fontos tehát hogy körültekintően, szakemberekkel egyeztetve, energetikai és biztonsági szempontokat szem előtt tartva válasszuk meg leendő otthonunk kéményét!