A fejlett medencekultúrájú országokban már közel 30 éve alkalmaznak különféle síkbeli – a víz felszínén úszó vagy a medence peremére kifeszített – megoldásokat az úszómedencék éjszakai vagy használat utáni letakarására. Nálunk ma még sok újdonsült medencetulajdonos csak többéves használat után döbben rá, hogy úszómedencéjének letakarásával nem kevés költséget, időt és fáradságot spórolhatott volna meg magának.
Úszóredőny Az úszóredőny (roló), amely kizárólag motoros, automatikus végállású kivitelben készül, a legkönnyebben – egy gombnyomással – mozgatható, elegáns, fokozottan hőszigetelő medencetakaró szerkezet. Nyugat-Európában már 30 éves múltra tekint vissza, itthon csak most van terjedőben.
Az úszóredőny hátránya, hogy mindig tengelyre csévélődik, ezért csak párhuzamos vagy szűkülő oldalú, szélesebb végén egyenes medencék letakarására alkalmas. Az úszóredőny egy motoros csévélőtengelyből és a vízfelszínen úszó, zárt kamrás PVC-profilokból (lamellákból) áll, amelyek az ablakredőnyhöz hasonlóan kapcsolódnak össze. A fehér, kék, türkiz és zöld színű lamellák mellett áttetsző és szolárlamella is kapható, az utóbbi kültéri medencén nemcsak takaróként, hanem napkollektorként is szolgál.
A szolárlamella felső, átlátszó rétege átengedi a napsugárzást, az alsó, vízfelszínen úszó fekete rétege pedig 80-90oC-ra felhevülve adja át a hőt a medence vizének. A redőny alatt a vizet – a lamellák túlhevülésének megakadályozása és a bevitt hőmennyiség eloszlatása érdekében – napsütésben folyamatosan keringetni kell. A bepattintással egymásba illesztett profilok felületének enyhén domború formája elősegíti a víz gyors távozását a redőny felületéről, így ha vizes lesz, gyorsabban megszárad, mint a vízen úszó, egybefüggő fóliák.
A profilok üregeibe zárt levegő miatt kitűnő a szolárroló hőszigetelése. Ennek és párazárásának köszönhetően a rolós takarás akár 70%-os energiamegtakarítást is jelenthet a beltéri medencék üzemeltetésében.
A redőny csévéje állhat a medence partján, vagy lehet víz alá süllyesztett, rejtett elhelyezésű. Az utóbbinak több változata is létezik (pl. medencefenékre süllyesztett, falfülkében elhelyezett stb.), ezeket azonban már a medence tervezésénél meg kell határozni, és a medencét úgy kell megépíteni, hogy alkalmas legyen a roló fogadására.
A tervezőnek tanácsos egyeztetnie az elképzeléseit a medence vízgépészeti kivitelezőjével, illetve a redőny gyártójával, mert a redőnykamrának megfelelő méretűnek kell lennie, hogy a profilok teljes biztonsággal ki tudjanak úszni a víz felszínére, és a kamrában ne legyen pangó víz.
A motornak egy medencéhez csatlakozó süllyesztett aknát kell kialakítani. A programozható vezérléssel a kivitelező pontosan beállítja a redőny két végállását, így a tulajdonos egy gombnyomással letakarhatja, illetve kinyithatja medencéjét.
A medencetakarás kiválasztása A síkbeli medencetakarások fajtáinak áttekintése után szeretném hangsúlyozni, hogy egyes típusok alkalmazhatóságát a medence szabálytalan formája, másokét pedig a körülvevő tér építészeti kialakítása korlátozza, ezért célszerű már a tervezéskor gondolni a későbbi takarásra. Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél jobban különbözik a medence formája a szabályos téglalaptól, annál szűkebb lesz az alkalmas takarások választéka.
A megoldások ára az olcsó (néhány tízezer forintos) buborékfóliától a milliós nagyságrendű biztonsági takarófóliáig és napkollektoros úszóredőnyig terjed, így ki-ki megtalálhatja a medencéjéhez és a pénztárcája vastagságához illőt. De bármelyiket választja is, tapasztalni fogja, hogy a ráfordítás hamarosan visszatérül.
Fűtetlen szabadtéri medencénél melegebb víz és kevesebb takarítás, kisebb vegyszerfogyás lesz a jutalom, míg fűtött kül- és beltéri medencéknél a lényegesen kisebb gáz- és villanyszámla fogja igazolni a takarás létjogosultságát.