Az épületek hőhídmentesítésének lehetőségei

Szép Házak

A növekvő energiaárak és a szigorodó épületfizikai követelmények növelték az érdeklődést az energiamegtakarítás és a költségtakarékosság iránt.

Az energiamegtakarítás igénye olyan gépészeti technológiák megjelenését eredményezte, ahol a hagyományos energiahordozók fogyasztása nullára vagy minimálisra csökkent. A csökkent energianfelhasználás viszont csak a hőszigetelések minőségének, mennyiségének és hatékonyságának jelentős növekedésével együtt valósítható meg.

Az épületek fokozott hőszigetelése megnövelte az úgynevezett problémás csomópontok – a hőhídak jelentőségét. A lakó és középületek hőtechnikailag legkritikusabb pontjai az épület tömegéből kilépő vasbeton lemez-szerkezetek (erkélyek, előtetők, árnyékoló lemezek). Ezek esetében a fő problémát az okozza, hogy a homlokzat síkjában egy keskeny, keresztmetszethez egy óriási lehűlő felület társul. Itt épületfizikai szempontból kettős hőhídhatással szembesülünk: egyfelől geometriai hőhíd jön létre, másrészt szerkezeti hőhíd is keletkezik, hiszen a homlokzati hőszigetelés helyett a lemez vonalában betonacélokat is tartalmazó beton anyagú sáv van, ami nagyon rossz hőszigetelő. E kettős hatás hozza létre azt a nem kívánt hőáramot, amely az ősztől tavaszig tartó időszakban a külső-belső hőmérsékletkülönbség és a magasabb beltéri páratartalom együttes hatására évről-évre visszatérő szerkezetkárosodást okoz (belső oldali falhőmérséklet harmatpont alá esik, párakicsapódás és penészképződés).
Kétségtelen, hogy ezt a problémát meg kell oldani már a tervezési fázisban. Hazánkban két megoldás terjedt el: a körbeszigetelés (a lemez „becsomagolása”) és az épület tömegét elhagyó épületelemek hőtechnikai leválasztása. Szakmailag átgondolva a körbecsomagolt szerkezet csak félmegoldás a problémára.
Az ellenérvek:
-       Továbbra is fűtjük az erkély szerkezetét (ez a mai, energiatudatos trendeknek nem felel meg)
-       Körülményes csomópontokat hozunk létre (szigetelő rétegek áttörése és hőhidak a korlát rögzítési pontoknál, pára és nedvesség jut a szerkezeti rétegek közé)
-       Garanciális munkák, épületkárosodás
-       Szerkezeti magasság (szint problémák a külső-belső tér között)
-       Nagy élőmunkaigény, elhúzódó kivitelezés

- Látszóbeton megoldás nem kivitelezhető
Schöck isokorb elem

A fenti problémák elkerülhetők a másik népszerű megoldással: egy hőszigetelő-teherhordó szerkezet (pl.: Schöck Isokorb elem) beépítésével, ami elválasztja egymástól a külső-belső betonszerkezetet. Ezzel egy csapásra megszűnik a geometriai és a szerkezeti hőhíd is, mivel az épület külső hőszigetelő burka a homlokzat vonalában folyamatosan tud haladni.

Shöck Isokorb elem

Egyértelművé válik a döntés, ha végigvesszük ennek a megoldásnak az előnyeit:

-       Az épületből kilépő szerkezet termikus leválasztása (egységes homlokzati hőszigetelő burok)
-       Egyszerű szerkezet kevés réteggel (nem jut nedvesség és pára a szerkezeti rétegek közé, nem várható garanciális visszahívás)
-       Élőmunka igény minimalizálás, építési idő rövidülése
-       Filigrán, modern szerkezetek (akár látszóbeton)
-       Járulékos akusztikai előnyök (rugalmas kapcsolat miatt lépéshangszigetelés javulás, úsztató réteg elhagyható)

Az erkélylemezeken kívül más épületszerkezetekhez is elérhető Schöck hőhídmegszakító: attikafalak, konzolos faltárcsák, vb. gerendák. Kiemelendő, hogy acél- és fagerendák épülethez kapcsolásához is kínál a cég megoldást. A bevezetés alatt álló Sconnex rendszer választ ad majd az utolsó hőhíd-problémára is: a falak és pillérek vízszintes hőtechnikai elválasztására.
Egy megfontolt döntés a tervezési fázisban örökre megold egy visszatérő, kényes hőhíd-problémát.

További info itt:

Címkék:

hőhíd | Schöck hőhídmegszakító | Sconnex rendszer | hőszigetelés | energiamegtakarítás