Kert
Kert  »  Tippek & tanácsok  »  Az agyagtalaj jellemzői

Az agyagtalaj jellemzői

Zsilinszky Pál / Webkert
Az agyagtalajok nehezen száradnak ki, művelhetőségük időben igen behatárolt, mivel nedvesen a vajhoz hasonlóan kenődnek, szárazon pedig kőkemények. A talajban található agyag igen apró szemcsékből áll.

Az agyagtalaj humusztartalma, vízellátottsága


Az agyagtalajok szemcséi a felületükön igen nagy mennyiségű vizet és tápanyagot képesek megkötni, ami biztosítja, hogy a talaj megkösse a vizet, és folyamatosan tápanyaggal lássa el a növényeket. Szerepe tehát hasonló a humuszhoz, csakhogy van egy igen nagy eltérés. Az agyag által megkötött víz és tápanyag jelentős része annyira kötődik ezekhez a szemcsékhez, hogy hiába van benne elég, azt a növények nem képesek felvenni. Az apró agyagszemcsék annyira kitöltik a talajhézagokat, hogy nem marad hely a levegőnek, ezért a nagy agyagtartalom rendszerint levegőtlenséggel és nagy sűrűségénél fogva nehéz művelhetőséggel párosul.

Az agyagtalaj minőségének javítása


Javításuk lazítóanyagok bekeverésével történhet. Ha egyszerűen homokot kevernénk beléjük már az is segítene, de elegendő mennyiségben ezt nem igen lehet megvalósítani, és vannak ennél jobb megoldások is. Az érett komposzt és a komposztált istállótrágya 30-40 t/ha mennyiségben tartósan lazítja a talajt, tápanyagot ad, elősegíti a humuszképződést, felvehető formában tartja meg a vizet és a tápanyagokat. Emellett még nagyon sokféle kőzetet használhatunk, pl. alginitot, riolittufát, zeolitot, bazaltot, gránitot.

Az agyagtalaj gondozása


Fontos, hogy a nagy agyagtartalmú talajokat csak megfelelő állapotban és arra alkalmas szerszámokkal műveljük, mert nagyon hajlamosak a tömörödésre. Néhány évenként ajánlatos altalajlazítást végeztetni 40-50 cm mélyen, ezáltal lehetővé téve a felesleges víz és a gyökerek lejutását a mélyebb rétegekbe.

Nagy agyagtartalmú talajok hazánkban elsősorban a Dél-Kelet-Alföldön, a Kisalföldön, a Dráva, Zagyva mentén található réti talajok, melyek ártéri mocsarak, rétek helyén a vízlecsapolások hatására alakultak ki. Ugyanakkor az erdőtalajok egyik változata az agyagbemosódásos barna erdőtalaj – mely Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében, illetve a Külső-Somogyban gyakori – is tartalmaz egy igen nagy agyagtartalmú réteget a felszíni réteg alatt. Helyenként meglehetősen nagy agyagtartalmú lehet az egyébként legtermékenyebb csernozjom talajunk is.

Címkék: 
KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK