Fenntarthatósági akkreditációs pontrendszer

Fenntarthatósági Akkreditációs Pontrendszer

Minthogy az ún. zöld fenntarthatóság fogalma viszonylag új, és a releváns gyakorlati tudás még nem széles körben elterjedt, felmerült egy olyan gyakorlati dokumentum igénye, amely segíti a stratégiai tervezést, útmutató, önellenőrzési eszköz a tervezői csapat és a városvezetés számára és egyben (akkreditáció formájában) garanciája annak, hogy az adott fejlesztés megfelel az ökológiai fenntarthatóság követelményeinek.

Ezt a hiányt betöltendő állították össze a Green City Fenntarthatósági Akkreditációs Pontrendszert, mely egyfelől útmutató a táj- és kerttervezők, a kivitelezők és fenntartók, valamint a befektetők, ingatlanfejlesztők, illetve a városi döntéshozók, a civil társadalom, a magánkert tulajdonosok számára. A pontrendszer egyrészt a zöldfelületi rendszer valódi, tudományosan megalapozott fejlesztésén nyugvó fenntarthatóságát célozza, másrészt egy akkreditációs igazoló pecsét (egyben marketing eszköz) az adott fejlesztések tényleges teljesítéséről.

A pontrendszer jelenleg – az alapvető stratégiai munkarészen felül – hét témát fog át, melyek a következők: vízkörforgás- és talajmanagement, növényi rendszerek, anyaghasználat, humán és társadalmi faktorok, energia, kivitelezés és fenntartás. Az egyes témákat kérdések formájában dolgozták fel, minden téma további altémákra oszlik. Az egyes egységek elején megfogalmazták azokat az általános célokat, amelyek mértékadóak a fenntartható zöldterületek tervezésekor, a zöld fejlesztések megvalósításánál. Ezek az általános célok felhívják a tervezők és a kivitelezők figyelmét is arra az elhanyagolt tényre, hogy a zöldfelületek elsődleges szerepe csak ritkán a dekoráció. Jelentőségük elsősorban abban rejlik, hogy rajtuk keresztül részesülhetünk a természeti környezet ingyenes szolgáltatásaiban, s ez az a közeg, melyen keresztül az ökociklusok záródnak, ezáltal lehetővé téve az ember számára az életet a Földön.

A pontrendszer témái és az egyes témáknál kifejtendő koncepcionális és műszaki tartalom:

Stratégiaformálás és prioritások rögzítése – szöveges munkarész pontérték nélkül

A stratégiaformálás a projekt akkreditálásának alapfeltétele, mely során az akkreditáló és a tervező, valamint ideális esetben a megrendelő konszenzusos alapon megállapodik a prioritásokról, a hangsúlyos, megvalósítandó elemekről, valamint felállítja a stratégiát, melyet az előre meghatározott fenntarthatósági célok elérésének szolgálatába állít.

Ökociklusok: Vízkörforgás-menedzsment

Egy terület vízkörforgásának menedzselésekor fontos helyreállítani vagy fejleszteni a terület vízkörforgását abból a célból, hogy kezelni tudjuk a lehulló csapadékmennyiséget és az áradásokat, hogy befolyással legyünk a levegőszennyezésre, a mikroklímára és a helyi klímára. Célunk visszatartani és maximálisan felhasználni a csapadékvizet, megfelelő növényzet telepítésével és helyes vízgazdálkodással megtisztítani a termőföldet, egészséges felszíni és felszín alatti vízhálózatot létrehozni, s olyan épületeket és építményeket emelni, mely a zöld és kék infrastruktúrával harmonizál.

A vízkörforgás menedzsment alapelemei: a csapadékvizek visszatartása természetes és művi technikákkal (növényzet, lombos fák telepítése, záportározók, szikkasztók építése, stb.), a vizek bejuttatása a talajba és a növények számára a víz elérhetőségének biztosítása (kevés burkolt felület, vízáteresztő burkolatok használata).

Talajmenedzsment

A talajmenedzsment terén történő beavatkozásokkal a cél helyreállítani és olyan szintre fejleszteni a talajminőséget, amelynél a talaj fenntarthatóan ellátja az ökologikus szempontok alapján ültetett növényzetet, valamint megtartja vagy növeli a megkötött karbonmennyiséget a megfelelő szerkezeti, tápanyagbeli és biológiai feltételeknek köszönhetően. A talajmenedzsment alapelemei: a területről az építkezés közben kitermelt al- és feltalaj helyben tartása, helyben hasznosítása, minimális talajbolygatás, természetes talajjavító adalékok használata, víz számára áthatolhatatlan burkolatok minimalizálása.

Növényi rendszerek fejlesztése

A terület növényi rendszerének helyreállítása és fejlesztése a cél, hogy a település és lakói élvezhessék annak ingyenes szolgáltatásait. Cél, hogy a növényi rendszerek ökológiailag releváns és a vonatkozó humán-társadalmi és gazdasági szempontrendszerbe integrált használatával fenntarthatóbbá tegyük a városi létet.

A növényi rendszerek fejlesztésének alapelemei: bármely a területen érvényes globális, regionális vagy helyi védelem alá tartozó növényfaj megóvása, a növényzet mennyiségi és minőségi fejlesztése a terület környezeti és szociális problémáinak (pl. levegőminőségi problémák, zajhatás, vandalizmus, stb.) figyelembe vételével, koros fák alkalmazásának előtérbe helyezése, ökológiailag adekvát növényhasználat (honos fajok előtérbe helyezése), a természetes szukcesszió mint szövetséges kihasználása, zöldfelületi rendszer tudatos gazdagítása.

Anyaghasználat

 
A tájépítészeti anyagok kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy olyan anyagokat használjunk, melyek nem csupán funkcionális és esztétikai igényeket elégítenek ki, de a lehető legkevesebb negatív hatással vannak környezetükre, ha lehet, pozitívan befolyásolják azt egész életciklusuk alatt.

A fenntartható anyaghasználat alapelemei: a „csökkentsd- használd újra, hasznosítsd újra” elv alkalmazása, az anyagok életciklus elemzésének használata a kiválasztásban, tényleges igényekre való méretezés, a növénynek mint tájépítészeti és építészeti anyagnak a fenntarthatóság jegyében való tervezése és használata (halott növényi anyagok helyben tartása vagy újrahasználata, csökkentett fenntartási igényre való tervezés stb.), minimális beágyazott energiát tartalmazó új anyagok használata.

Humán és társadalmi hatások

Nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb városi környezetben megvalósuló tájépítészeti beavatkozást, zöld beruházást – a természeti rendszerek tiszteletben tartásával – az emberek számára valósítjuk meg. Éppen ezért cél olyan területeket létrehozni, melyek a természet erejével az egyéni és társadalmi jólétet szolgálják.

Az egyéni és társadalmi jólétet szolgáló beavatkozások alapelemei: a zöld területek fizikai és vizuális elérhetőségének biztosítása, a tervezés során a természeti és szociális környezet jellemzőinek figyelembe vétele, társadalmi igények feltérképezése és valós igényekre való tervezés, társadalmi bevonás, fizikai és mentális egészségmegőrzés mint tervezési szempont használata.

Energia

A környezeti és gazdasági fenntarthatóság egyik alapvető célja, hogy olyan területeket hozzunk létre, melynek alacsony az energiaigénye. Az alacsony energiaigényű területek létrehozásának alapelemei: a természet ingyenes szolgáltatásainak használata energiacsökkentésre (zöldtetők, zöldfalak, növényi árnyékolók szigetelő és széltörő hatásának kihasználása stb.), megújuló energiaforrások használata és esztétikai-vizuális integrálása, alacsony gondozási igényre való tervezés, energiatudatos működtetés (mozgásérzékelő világítás, időzített elektromos berendezések használata, stb.).

Kivitelezés és fenntartás – kidolgozás alatt

A kivitelezés és fenntartás a fenntartható szabadterek létrehozásában kulcsfontosságú, hisz számos elem, technika, módszer csak ebben a fázisban mérhető és ellenőrizhető. A téma jelenleg kidolgozás alatt áll, erős gyakorlati aspektusa miatt a „tervezőasztal mellől” csak körvonalai vázolhatóak fel. Az elméleti anyagot megvalósuló modellprojektjeink kivitelezésének tanulságaival gazdagítjuk, s a 2011-es tesztév folyamán dolgozzuk tovább.

A pontrendszer tudásbázisa főként az európai Green City tudásbázisból származik, de más alapvető nemzetközi és hazai kutatásokat, publikációkat és tapasztalatokat is figyelembevettünk megalkotásakor. A rendszer, melyet a 2011-es év folyamán mintaprojekteken keresztül tesztelünk és fejlesztünk, jelenleg hazai és európai szakmai egyeztetés alatt áll.

A Zöld Város mozgalom legfontosabb üzenete, egyben a mozgalom hazai törekvéseinek alaptétele, hogy a táj- és kertépítészeti tervezési és kivitelezési-fenntartási gyakorlat ökologikus gondolkodás mentén való újragondolása aktuális, mi több, sürgető feladat. E nagy feladathoz kívánunk hozzájárulni a fent ismertetett pontrendszerrel, mint metodikai segítséggel, s a mögötte lévő, fenntarthatóság témában összegyűlt tudásanyag rendszerezésével és gazdagításával.

Forrás: Green City, Makeosz