Fűmagvetés vagy gyepszőnyeg

A gyep telepítése

Kora tavasztól késő őszig bármikor telepíthetünk gyepet, a legelőnyösebb időszak mégis augusztus vége, szeptember közepe. Ilyenkor melegebb és nedvesebb a talaj, a gyomok már kikeltek, így perzselő hatású, erős gyomirtó szerekkel kiírthatjuk őket. Az évelő fűfajoknál ősszel a tápanyagáramlás a levelekből a gyökerek felé irányul, ezért a levelekre kijuttatott gyomirtó szer a gyökereket is elpusztítja.

A megmunkált – felásott, felkapált, majd gereblyézett és kiegyenlített – talajra szélcsendes időben vessük el a fűmagot. Minden négyzetméterre kb. 3-5 dkg magot szórjunk. A magot a gereblye fokával dolgozzuk a talajba és tömörítsük. A bevetett felületet hengereljük, majd öntözzük meg.

Az újonnan telepített gyepben egyes fajok durva csomókat alkotnak, ezeket még a magérés előtt távolítsuk el. A magkelést megfelelő összetételű, hosszú hatástartamú, a gyökeresedést elősegítő, magas foszfortartalmú műtrágyával serkenthetjük. Erősen árnyékos helyre ne telepítsünk gyepet, ott nem fejlődik, helyette válasszunk inkább gyeppótlókat.

A két alternatíva ár-érték aránya

Sokak számára az ár a legfontosabb tulajdonság. A fűmagvetés valóban olcsóbb módszer, de meg kell jegyezni, hogy egy rossz minőségű fűmagvetést költséges feljavítani.  A gyepszőnyegezés azonnal kézzel fogható gyepfelületet ad, gyorsabb és biztonságosabb az eredmény. Igaz, a telepítés folyamata munkaigényesebb, egyrészt ennek köszönhető költségessége. A fűmagvetés kezdeti kritikus fejlődése gyepszőnyegezéssel kiküszöbölhető.

A fűmagvetés

Ha gyorsan akarunk eredményt elérni, választhatunk kevésbé munkaigényes módszert is, ám ezek mindegyike nagy figyelmet, sőt szakértelmet kíván. Egyik ilyen módszer a hidrovetés. Ekkor összekeverjük a különféle fűmagokat, trágyát, talajtakaró és erózió elleni anyagot, a föld pH értékét változtató adalékot, valamint a csírázáshoz legfontosabb összetevőket vízzel, és mindezt kilocsolva már kész is a fűvetés.

A magvetés tökéletes, gyommentes magágyat kíván. A teljes talajfedésig folyamatos kontroll szükséges a betegségek és a gyomok ellen. Ha a gyomok nagy számban megjelennek, gyorsan kiszorítják a csíranövényeket. A gyomszabályozás régi és legbiztonságosabb módszere az ugaroltatás, amikor egy nyáron keresztül havonta mechanikusan írtjuk a gyomok csíranövényeit, majd nyár végén kezdődik a magágy előkészítése fűmagvetéshez. Fontos, hogy a gyomokat még virágzás előtt el kell távolítani! Az ugaroltatás manapság időigényessége miatt kiszorul a gyeptelepítés folyamatából.

A gyepszőnyegek alkalmazása

Ha a gyepszőnyegek mellett döntünk, első lépésként el kell végezni a gyommentesítést vegyszeres gyomirtással vagy kapálással. Ezt követi a talajfertőtlenítés. A vegyszert dolgozzuk be a földbe – erre a rotációs kapa a legjobb eszköz. Sódert is beledolgozhatunk a talajba, mert lazítja a szerkezetét, így a gyepszőnyeg gyorsan ereszt gyökeret. A következő lépés a talajegyengetés. Ezután teríthetjük kötésbe, szorosan egymás mellé a gyepszőnyeget. Végül hengereljük le és öntözzük be az új füvünket. Míg magot vetni tavasszal, illetve nyár végén a legmegfelelőbb, addig gyepszőnyegezni tavasztól őszig gond nélkül lehetséges.

A gyep öntözése

A magvetésnél rendkívül fontos az egyenletes kiszórás, a gyepszőnyegezésnél a szoros illesztés és a gyepszőnyeg csíkok réseinek azonnali földkeverékes feltöltése. Öntözés szempontjából mindkét módszer nagy fegyelmet kíván, mivel a magot és a gyepszőnyeget is folyamatosan nedvesen kell tartani a megfelelő eredés érdekében. Ez csak rendszeres és alapos öntözéssel valósítható meg.

Szabály, hogy inkább ritkán, de nagyobb mennyiségű vízzel öntözzünk. Tehát hetente egyszer úgy öntözzük a gyepet, hogy a talaj 20-30 cm mélyen jól átnedvesedjen. Ha gyakran, de keveset öntözzük, inkább oldalra ereszt gyökereket, és a gazok is jobban szaporodnak.

Bármilyen módszerrel, szórófejjel, esőztető berendezéssel, tömlővel egyaránt öntözhetünk, nyírás után, lehetőleg az esti órákban. A párolgási veszteség ugyanis sötétedés után a legkisebb.

A gyep táplálása

A fű nemcsak vizet, de a többi kultúrnövényhez hasonlóan tápanyagot is igényel. A nyár folyamán a fenntartó műtrágyát az öntözés előtt szórjuk ki a területre. Időnként megtehetjük azt is, hogy fűgyűjtő tartály nélkül járatjuk végig a fűnyíró gépet a területen, de csak akkor, ha a nyesedék szálhosszúsága 1-2 centiméternél nem nagyobb. A fűszálak között hagyott kis mennyiségű nyesedék visszatartja a nedvességet, és némi tápanyagot is pótol a talajba. Ha gyakran túl hosszú fűszálakat hagyunk a gyepen, akkor összetömődik, nemezessé válik, és elzárja a levegő, valamint a nedvesség útját a gyökerekhez.

Amennyiben hosszabb időre magára hagytuk a gyepet, ne nyírjuk azonnal rövidre, hanem két-három nyírás alkalmával fokozatosan csökkentsük a tarlómagasságot.

A fűnek nem csak nitrogénre van szüksége, ezért ne szórjuk rá marokszám a pétisót. A nitrogén-túladagolás fellazítja a levelek szöveteit, így kevésbé áll ellen a gyep a környezeti hatásoknak, és kiég.

A gyep nyírása

A fűnyírás alapszabálya, hogy egy-egy nyírás alkalmával a fű hosszából csak 1/3 résznyit vágjunk le. Ha túl hosszúra hagytuk nőni a füvet, akkor inkább gyakrabban nyírjuk, de egy-egy alkalommal csak keveset vágjunk le belőle.

Meleg és aszályos időben ügyeljünk arra, hogy a fűnyírást ne túl alacsony, hanem körülbelül 6-7 centis tarlóval végezzük. A magasabb fű mélyebben gyökeresedik, jobban tűri a szárazságot, jobb az önárnyékoló hatása, és a gyomoknak is kevesebb élettér jut. A rendszeres fűnyírás megakadályozza, hogy az egynyári gyomfüvek magot érleljenek, így kevésbé szaporodnak.