Komposzt készítése házilag

Milyen legyen a komposztáló?

Legegyszerűbb, ha komposztálót készen vásárolunk kertészeti üzletekben vagy barkács áruházakban, de az ügyesebbek maguk is elkészíthetik. Első lépésként jelöljük ki a helyét. Praktikus, ha ásunk egy gödröt és abba lesüllyesztjük, mert így sokkal kevesebb helyet foglal és szél esetén nem érezni az illatát. A méretét, mélységét meghatározza, hogy mennyi hulladék kerül bele. Ha sok a lombhullató fánk, bokrunk vagy nagyobb füves területünk van, akkor jelentősebb mennyiséggel számoljunk. Inkább legyen egy nagyobb verem, mert innen egyszerűbb kiszedni majd a kész komposzt földet, mint egy kis lyukban kotorászni.


A kiásott földet helyezzük minél közelebb, mert erre majd folyamatosan szükségünk lesz. A verem oldalait béleljük ki tartós anyaggal, melyet lapátolás közbe nem teszünk tönkre. Ez lehet akár beton, vagy régi raklapok, műanyag palánk, stb. Az alját ne zárjuk le, hogy a nedvesség el tudjon szivárogni, de valamivel – régi téglával, cseréppel, nagyméretű kaviccsal – ezt is jelöljük ki. A veremnek legyen teteje, aminek nem kell légmentesen zárnia, de fedje le, hogy nagyobb mennyiségű csapadék ne folyjon be, a nap pedig ne szárítsa ki. Vékony földréteget tegyünk a verem aljára, akkor is, ha készen vásárolt komposzt ládát vagy konténert használunk. Ezután mehet bele a komposztálásra szánt hulladék.

Így használjuk a komposztálót

Az első földréteg aljára szórhatjuk a hulladékot kb. 20 cm vastagságban, majd ismét egy réteg föld következzen. Amikor földréteget szórunk rá, mindig locsoljuk meg, hogy jó nedves legyen, de az áztatást kerüljük. Ha egyszerre nagyobb mennyiségű anyagot teszünk bele, mindig szórjunk rá egy réteg földet, és egy héttel később vasvillával forgassuk át. Az átforgatás után is szórjunk rá földet és egy kicsit locsoljuk meg. Nagyjából két hét után kezd beindulni a komposztálódás folyamata. Ilyenkor a hőmérséklet elérheti a 70 C fokot és ez több hétig, akár egy hónapig is eltarthat. Ez azért fontos, mert ekkora hőmérsékleten még a diólevél csírázást gátló anyagai is lebomlanak. Ahhoz, hogy a komposztunk alaposan összeérjen, legalább 2-3 hónap kell.


Ha nagyobb mennyiségű hulladékot tettünk komposztálóba, mint amennyi fér, ne tapossuk meg, mert a bomláshoz nélkülözhetetlen a megfelelő szellőzés. 10-15 centivel magasodhat a perem fölé a hulladék. Szórjunk a tetejére földet, locsoljuk meg és várjunk 1-2 hetet. Amint beindult az érési folyamat, össze fog sűrűsödni az egész, így lesüllyed a felső rész is.

Mit tehetünk a komposztálóba?

Lenyírt füvet, faleveleket, akár a diófa levelét is, kertből kiszedett növények maradékait, gyomokat, sövényvágás, fametszés hulladékát mind-mind beletehetjük a komposztálóba. Az erősebb, gallyasabb részeket aprítsuk fel, mert így sokkal hamarabb lebomlik. Mehet bele konyhai hulladék, zöldség-, gyümölcs maradványok, tojáshéj.

Mit ne tegyünk a komposztálóba?

Ne dobjunk bele nem növényi hulladékot, papírt, konyhai maradékokat, nyers húst, nehezen lebomló dolgokat. Ne tegyünk bele használt étolajat, romlott, folyékony maradékokat sem.

Akadnak olyan gyomnövények, melyek magja képes túlélni a bomláskor keletkező magas hőmérsékletet. Ha éppen a magtermelés időszakában dobjuk a komposztálóba, kikerüléskor kihajtanak, így visszafertőzhetjük a földet. Ezért gyomláláskor erre fordítsunk figyelmet.