Lúdas Matyi ajánlata: a szagos müge

„Szagos müge, lisztmamonya, macskagyökér, tyúkturbolya, kutyabengevakarék, mindegyikből tíz marék!” – hallottuk a Lúdas Matyi rajzfilmváltozatában, amikor Matyi orvosnak maszkírozva magát, Döbrögi legényeit küldte el a mezőre, hogy ezekből a gyógynövényekből szedjenek, uruk sebeit gyógyítandó. Hogy Matyi nem tévedett, azt számos feljegyzés bizonyítja, miszerint Európa-szerte már a középkortól használták sebgyógyításra ezt a gyönyörű tavaszi virágot, a szagos mügét.


Ezek mind mind utalnak a virág jellemzőire: például általában májusban–júniusban szedik, hiszen akkor virágzik, ezért májusfű. Csillagszívű, mivel csillag alakú örvös levelei vannak, és borvirág, mivel bort is készítenek vele. Az erdődísz (német nyelvterületen pedig az erdőmester) elnevezést azért kapta, mert főként gyertyános tölgyesek, bükkösök, tehát erdők lakója.

A manapság már kedvelt cserepes növényként is ismert mügét elsősorban illatanyagai miatt termesztik egyes vidékeken. Bogárűző hatása mellett számos étel zamatát ő biztosítja.

A szagos müge jellemzői

A szagos müge (latinul Asperula Odorata vagy Galium Odoratum) elnevezés ennél fogva tehát nem véletlen, ugyanis e növénynek a virágzás előtt gyűjtött hajtása olyan hatóanyagot tartalmaz (melilotozid), amelyről a szárítás során a jellegzetes illatú kumarin hasad le. Ebből tehát kikövetkeztethetjük rögtön azt is, hogy a friss növénynek nincs illata. A szárított mügének ezzel szemben a frissen vágott szénára, egyesek szerint vaníliára, megint mások szerint a dohányra emlékeztető illata felhasználásának számos módját ihlette az évszázadok során.


Bár a szárítás során a növény súlya ötödére csökken, erős illata betölti az egész szobát, ami rovarűzésre és ruhaillatosításra egyaránt alkalmazható. Nagyanyáink, rokonával együtt (Galium Verum) a matracba töltötték a téli hónapokra az édes álmok érdekében. Mi manapság házi készítésű parfümünkbe is belecsempészhetjük ennek a kis virágnak az illatát, ha körülbelül egy hétre 1-2 dl – bio- és herba-boltokban kapható – jojoba-olajba áztatjuk. A különböző illóolajokkal aztán már saját magunk keverhetjük ki mügés parfümünket (hozzá javasolt illatok a fás, kesernyés árnyalatok) vagy házi testápolónkat. Egyéb kozmetikai haszna is van a szagos mügének: forrázata ránctalanító hatású.

Szagos müge, lisztmamonya, macskagyökér...

Bár mint az a fenti Lúdas Matyi történetből is kiderült, a müge többnyire vadon terem, mégis, ha tehetjük, ültessünk kertünkbe is belőle! Főként árnyékos cserjék alatt érzi jól magát, de a hortenziák és rododendronok közelében szinte lubickol a boldogságban. Csillag formájú levelei és kis fehér virágai nagyon szépek, alapvetően igénytelen kis növény, és ha túlságosan elterjedne, akkor sem kell bosszankodnunk, hiszen könnyű eltávolítani a felesleges töveket a talajból.

Ha erre nem adódik lehetőségünk vagy nincs kertünk, akkor virágzása idején, azaz májusban és júniusban próbáljunk meg egy gyógynövénytúra alkalmával megismerkedni a mügével, hiszen egy roppant sokoldalú növényről van szó.