Madáritatók, madárfürdők a kertben

Madárbarát kertészeti módszer

Az itató az egyik legkönnyebben alkalmazható madárbarát kertészeti módszer. Kis túlzással kijelenthető, hogy szinte bármely vízmegtartó képességgel rendelkező tárgy alkalmas madáritatónak. A legjobb a kerek vagy szögletes, 40-50 cm átmérőjű (lehet ennél nagyobb is), 5-10 cm mély műanyag virágalátét. Természetesen az égetett cseréptálak és -alátétek is megfelelőek, ezek azonban jóval drágábbak, nehezebbek és törékenyebbek, különösen a téli fagyokban.

A madáritatók elhelyezése

Az itatókat letehetjük egyszerűen a földre, de elhelyezhetjük a párkányon, illetve erkélyen, tornácon kisasztalra, fatuskóra is. Az így megemelt itatókon a madarak nagyobb biztonságban vannak a macskáktól, és mi is jobban meg tudjuk figyelni őket. Ezen kívül léteznek függeszthető itatók is. Amennyiben a tavasszal-nyáron funkcióját vesztő ablaketetőbe megfelelő méretű műanyag virágalátétet teszünk, biztosak lehetünk abban, hogy a madarak a költési időszakban is ablakunk vendégei lesznek.

További megoldást jelentenek az állatkereskedésben kapható, kalitkára szerelhető műanyag és rozsdamentes acél önitatók és fürdetők, melyek kis kézügyességgel felszerelhetők akár az ablakba is.

Tófóliával vagy betonozással kisebb-nagyobb itatókat, kerti tavakat is készíthetünk, ezek azonban sokkal drágábbak az egyszerű itató tálaknál, és fenntartásuk, elsősorban a víz szűrése és keringetése folyamatos odafigyelést kíván.

Mire ügyeljünk az itatók és madárfürdők kapcsán?

• A kisebb madarak számára veszélyt jelent az 5-10 cm-nél mélyebb víz, ezért itatónak ne használjunk mély, vízzel telt hordót, konténert; kerti tavak építése esetén alakítsunk ki sekély parti részt.
• A talajszint fölé helyezett madáritatóknál, különösen az ablakitatók esetében, figyeljünk a biztonságos rögzítésre, a feldőlés, leesés elkerülésére.
• Még az 5-10 cm mély madáritatók vizébe is érdemes beletenni egy kinyúló ágat, nagyobb, lejtős oldalú követ, ahol a madarak kényelmesen és biztonságosan tudnak állni, és szabályozni tudják fürdéskor a vízmélységet.
• Az itatók vizét rendszeresen, általában naponta frissre kell cserélni, illetve az elpárolgott vizet pótolni kell. Télen naponta legalább egyszer el kell távolítani a jeget, és hideg csapvízzel kell feltölteni a madáritatót.
• Különösen nyáron hetente-kéthetente érdemes a napi vízcserét megelőzően kitisztítani, algátlanítani az itatót.
• Lehetőleg akkora madáritatót használjunk (25-30 cm átmérőjű már megfelelő), melyben egy feketerigó nagyságú madár is képes megfürödni.
• A téli etetők mellett is működtessünk itatót!

Az esti locsolás

Bár a locsolás nem váltja ki az itatást, amennyiben lehetőségünk van rá, és nincs öntözési tilalom sem, kora délelőtt vagy késő délután indítsuk be 15-20 percre a locsolófejeket. Ezekben a csendes percekben érdemes kiülni a kertbe, és figyelni ahogy a vízpermettől átázó gyepen megjelennek a földigilisztákra és csigákra vadászó rigók.

Készítsünk madáritatót!

Egy nagyon éles kés vagy tapétavágó sniccer segítségével a nem visszaváltható (vékonyabb a fala), műanyag flakonokból ideális ablakitatót készíthetünk, erre a célra a legalkalmasabb az 5 literes étolaj kiürült és alaposan kimosott tartálya.  Ennek oldalába, az aljától 8-10 cm-re vágjunk egy ökölnyi lyukat, majd kössünk a nyakára egy függesztő zsinórt, és már csak fel kell töltenünk az itatónkat. Fontos, hogy a lyukat úgy vágjuk ki, hogy a víztartály valóban ne legyen mélyebb 10 cm-nél, mert abba a madarak a zárt térben belefulladhatnak. Mivel a műanyag flakon nem veszélyezteti az ablaküveg épségét, ez az eszköz ideális ablakitatónak is.