Pozsgafa a szobában

A pozsgafa Dél-Afrikából származik, a természetben sziklás domboldalakon növekszik. Terebélyes, elágazó, bokros növény, természetes élőhelyén akár a 3 méteres magasságot is elérheti. Törzse vaskos, húsos, barnás, vékony kéreggel, mely idősebb korban felrepedezik és leválik. Levele kerekded, 3-9 cm hosszú, 2-4 cm széles, vastag. Színe az élénkzöldtől a sötétzöldig terjed, pirosas szegéllyel, mely nem minden változatnál szembetűnő. A levelek felszínén apró pettyek, lyukacskák láthatók. Ezek különleges pórusok, melyeken a növény az anyagcserét végzi, de itt képes vizet is felvenni, és leadni. Gyakran virágzik télen. A sok apró, csillagszerű, fehér, halványrózsaszínű virág a hajtáscsúcsból fejlődik.

A pozsgafa gondozása, szaporítása

A pozsgafa a napfényes, levegős helyen érzi magát legjobban, de fagymentes időben a kertben vagy az erkélyen is tartható. A jól benapozott szobában ugyancsak szépen fejlődik. Sőt, világos de, kevés napfénnyel rendelkező helyen is nevelhető, csakhogy itt a levelek zöldek lesznek, piros elszíneződés nélkül és a hajtások is gyengébbek.

Télen a hűvös, 0-10 fok közötti napos hely lenne ideális a számára, de ezt a lakásban nehéz biztosítani. Ezért tegyük a lehető legvilágosabb helyre.

A pozsgafát csak akkor öntözzük, amikor földje már kiszáradt. Ha fényszegény helyen tartjuk, figyeljünk az új hajtásokra. Ha ezek gyengék, öntözzük ritkábban. A pozsgafa télen virágzik, viszont abban az időszakban nem növekszik, ezért nem igényel több vizet, 2-3 heti öntözés elég neki.

A pozsgafa a fele föld, fele durva homok vagy kavics talaj keverékét kedveli, a talaj kémhatása nem fontos. Ha nagyobbra szeretnénk nevelni a növényt, akkor a rendszeres, évenkénti átültetés előnyös. Ha inkább kicsinek szeretnénk, úgy csak akkor ültessük át, amikor túlnövi a cserepet. Nyár vége felé a hajtásvégeket hagyjuk beérni, ne kényszerítsük sűrűbb öntözéssel, tápanyagpótlással további növekedésre.



Gyakran okoz fejtörést, hogy a pozsgafa egyik lakásban rendszeresen, minden télen virágzik, más lakásban pedig soha. Ennek több oka is lehet. Fontos a növény kora: minél idősebb, annál valószínűbb a virágzás. Ok lehet az őszi esti lehűlés, és a nappalok rövidülése is. Ha fagymentes időben kinn tartjuk a növényt, ne vigyük a telelőhelyre túl korán, a fagyokig bírja kint is, és akkorra már fejlődésnek indulnak a bimbók.

A pozsgafa szaporítása hajtás- és levéldugványról nagyon egyszerű.

A pozsgafa betegségei, kártevői

A pozsgafát a gyökér és gyapjastetvek, atkák támadhatják meg. Ellenük felszívódó rovarirtószerrel védekezhetünk. A levelek ezüstössé válása, száradása és lehullása általában télen, fűtött szobában fordul elő. Ilyenkor ne öntözéssel orvosoljuk a bajt, mert elrothad a gyökérzet és nagyobb bajt okozunk. A felkopaszodott növény nem megy tönkre, ha a gyökere ép marad, és tavasszal új hajtást és levelet nevel.