A sokszínű ciklámen

A cikláment az 1600-as években hozták be Európába. Mesterséges körülmények között kevés és kicsi virágot hozott, ezért a 19. században az angolok és a franciák kezdtek foglalkozni a nemesítésével. A legfőbb cél a tiszta színű és nagy virágú fajták előállítása volt. A nemesítés iránya később a mindenkori divat szerint változott. Napjainkban a rendkívül zömök, hosszú élettartamú, felálló szirmú és sokvirágú hibridek a kedveltek. Van kicsi, nagy, fodros, fehér, vörös, rózsa- vagy lazacszínű, és lila virágú, zöld és márványmintás levelű változata is. Ezenkívül úgynevezett illatos ciklámennel és mini-ciklámennel is találkozhatunk.

A ciklámen gondozása

A ciklámen szobai nevelése eltér az átlagostól. Fűtött, meleg szobában nem érzi jól magát, viszont hűvös helyen, üveges verandán, télikertben, vagy a két ablak között hosszú ideig gyönyörködhetünk benne, mert bimbói sorra kinyílnak. Hegyvidéki erdőkből származik, ahol szórt fényben, meszes talajon, kavicsgörgetegen vagy humuszban nő. Ezért a hűvös hálószobában jobban érzi magát, mint a fűtött nappaliban. Nyáron a szabadban, félárnyékos helyre tegyük, ez ideális számára. A növény optimális hőmérséklete 14-16 C fok.

A növények nyáron legyenek mindig kissé nyirkosak, de soha sem túl nedvesek. A ciklámen nagyon érzékeny a nedvességre. Mérsékelten öntözzük, arra azonban ügyeljünk, hogy a levelek és a bimbók közé víz ne kerüljön, mindig a cserép pereménél közvetlenül a földjét locsoljuk.

A sárgult leveleket, az elnyílt virágokat ne késsel vagy ollóval vágjuk le, hanem tőből szakítsuk ki, mert a visszamaradó csonkok könnyen rothadásnak indulnak, és a pusztulás átterjedhet a gumóra is.

Elvirágzás után a ciklámennek pihenési időszakra van szüksége. Fokozatosan csökkentsük az öntözések számát és a víz mennyiségét, hogy a levelek mind leszáradjanak. A gumót május végéig hagyjuk a cserépben. Ezután világos, de nem túl napos helyre állítsuk, és kezdjük mérsékelten öntözni. Amikor az első levelek megjelennek, a gumót vegyük ki a régi földből, és ültessük át.

Átültetéskor az elhalt gyökereket távolítsuk el, és a gumót úgy helyezzük a cserépbe, hogy a felső egyharmada kiálljon a földből. A mélyültetést a növény nem tűri. Kezdetben kevesebb vizet igényel, később fokozatosan többet. Tíznaponta tápoldatozzuk. A gondosan nevelt, idős ciklámen sok virágot hoz. A fiatal növények igen sok fényt igényelnek, hogy szép tömöttek maradjanak, és ne nyurguljanak meg.

A ciklámen betegségei, kártevői

A növény nevelése során a betegségek közül a szürkepenész, vagy más szóval a botritisz előfordulásával számolhatunk, ha túl magas a páratartalom. A pangó víz miatt gyökérbarnulás és gumórothadás léphet fel.

Ha túl meleg helyen tartjuk a növényt, a leveleken és a virágbimbókon levéltetvek, takácsatkák, szamócaatkák jelenhetnek meg.