Használjunk esővizet

Mivel a vízgazdálkodási törvény alapján az ingatlan határain belül levő természetes állóvizek, (tó vagy holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek, valamint az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz az ingatlan tulajdonosának a tulajdonát képezi, így kézenfekvő a csapadékvíz összegyűjtése és hasznosítása.

Az esővíz felhasználásának lehetőségei

Az ivóvíz az ország legnagyobb részén meglehetősen kemény, ezért mosógépeink védelmében célszerű volna (különféle vízlágyítók helyett) közvetlenül lágyvizet, vagyis esővizet használnunk.

A kerttulajdonosok számára ismerősek a nyári időszakban a locsolással járó kiadások. A legtöbben saját kutak kialakításába kezdenek, a növények számára azonban élettanilag sokkal kedvezőbb a csapadékvíz. Ráadásul az összegyűjtése könnyen kivitelezhető és megfelelő alternatívát jelent.

Nagy pazarlás, amikor az ivóvizet a toalett öblítésére használjuk. Ebben az esetben is szóba jöhet a csapadékvíz, esetleg a kútvíz, de az előbbieknél egyszerűbb megoldást kínál a mosdóvíz (szürkevíz) felhasználása. A vízfogyasztás harmada megtakarítható, ha a WC-t kikötjük a tisztavíz-hálózatról. Ehhez természetesen újra kell tervezni a vezetékek csatlakozásait és szükség lesz egy szivattyúra, ami a tartály újratöltéséről gondoskodik, de a fáradozás és a ráfordítás hamarosan megtérül.

A házon belüli és kívüli – például autómosás - takarítási munkákra fölösleges ivóvíz tisztaságú vizet használni. A tisztított csapadékvíz ide is megfelelő.

A csapadékvíz felhasználásával a vezetékes vízfogyasztás körülbelül a felére mérsékelhető. Ilyen csapadékvíz gazdálkodási módszerrel a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg. A csapadékvíz hasznosítása révén nem csupán a közműves ivóvíz felhasználása csökkenthető, de késleltethető, illetve redukálható a csapadékvíz lefolyása is, és ezáltal a belterületi elöntési kockázat is kisebb lesz.

Az esővíz gyűjtése

A csapadékvíz gyűjtésének legkézenfekvőbb módja az épület teteje. Az innen összegyűjtött esővíz a legtisztább. Sajnos a környezet, és a szennyezett levegő nagymértékben szennyezheti az összegyűjtött csapadékot, de növényeink számára vagy a toalett öblítéséhez még így kiválóan megfelel.

A csapadék mennyisége területenként eltérő, ezért fontos az ingatlan földrajzi elhelyezkedése, a tető mérete és anyaga. A tető anyaga befolyásolja az összegyűjtött víz minőségét is. Jók a cserép és műanyag felületek, a fémhéjazat bár sima, a fémionok kioldásának veszélyét hordozza, hasonlóan a betoncserépnél is várhatók kémiai reakciók. A palatetőkről lefolyt csapadékvíz felhasználása nem ajánlott, a bitumenes tetőknél pedig a szag és az elszíneződés veszélye okoz gondot

Az esővíz tárolása a szabadban

Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja az eresz alatt vagy mellett elhelyezett esővízgyűjtő. A vizet műanyag csapon vagy tömlőn keresztül ereszthetjük le a tartályokból, de kisteljesítményű szivattyúval már magasabb helyre is eljuttathatjuk az összegyűjtött esővizet. Érdemes szűrt esővizet gyűjteni a tározókba, így hosszabb ideig, minőségi károsodás nélkül tárolhatjuk a vizünket. Fontos, hogy a felszíni esővízgyűjtőket télre leeresszük.

Talajban elhelyezhető esővíz tárolók

Ezek alkalmasak a felettük lévő földréteg (-60-130 cm befolyási mélység) megtartására. Ahhoz, hogy a csatornát (eső vagy szennyvíz) megfelelő lejtésben (1-2%) lehessen elhelyezni, elengedhetetlen a -60-80 vagy akár -130 cm befolyás. Gyakran a területi adottságok is megkövetelik a mélyebb befolyást.

A tartály feletti terület így használható marad, a felszínen csak egy aknafedél látszik. A fedő talajréteg biztosítja a fagymentes víztárolást, sőt az állandó fénymentesség és a viszonylag állandó hőmérséklet hónapokon át segíti az esővíz jó minőségének fenntartását.