Hogyan antikoljuk bútorainkat?

Nézzük át a bútort

A kiválasztott bútort alaposan vizsgáljuk át és még az antikolás előtt a hibákat javítsuk vagy javíttassuk ki. A hiányos fiókokat, ajtókat, szerkezeti elemeket pótoljuk, ahogy a felületi sérüléseket is muszáj kijavítani. Ezek nélkül az antikolás mit sem ér. Ha a munka komolyabb szaktudást igényel, például az ajtót, fiókot újra el kell készíteni, a lábakat pótolni kell, forduljunk inkább asztalos mesterhez és a munka végeztével fogjunk a felület kezeléséhez. Nézzük meg azt is, hogy a fogantyúk passzolnak-e majd az antikolt felülethez, ha nem, cseréljük ki stílusban ide illővel.

Melyik bútort lehet antikolni?

Szinte bármelyik bútort újjávarázsolhatjuk ily módon, anyagtól, színtől és formától függetlenül. Mielőtt hozzákezdünk, tervezzünk. Először is találjuk ki, hogy melyik helyiségben és mire szeretnénk használni a bútort. Nem kell mindig az eredeti funkcióhoz ragaszkodni. Egy régi tálalószekrény felújítva jól mutathat a fürdőszobában, az ósdi fiókos éjjeliszekrény új szerepet kaphat a konyhában, a kikopott íróasztal vagy iskolapad konzolasztalként kelhet új életre. Ha a döntést meghoztuk, annak megfelelően lássunk neki a felület megújításának, pontosabban régiesítésének.

Így antikoljunk

Az egyes bútorelemeket külön-külön ajánlott antikolni, tehát vegyük ki a fiókokat, szereljük le az ajtókat, a fogantyúkat. Alaposan tisztítsuk meg a felületet, ha kell, a régi festéket távolítsuk el. Gyakran elegendő lecsiszolni a korábbi festék vagy lakkréteget, de ha az erősen tapad a felülethez, vagy vastag, használjunk kromofágot. A hőlégfúvásos módszerrel ne kísérletezzünk, veszélyes és a bútor felületét is megsérthetjük. Ezt bízzuk szakemberre. Ha kromofágot használtunk, utána hagyjuk a bútort egy napig száradni, hogy a vegyszer maradéka elpárologjon a bútorfelületből.


Ha a fedőszín világos, úgy válasszunk egy sötétebb alapozó színt, a dió általában megfelel. Ha viszont sötét fedőszínnel dolgozunk, akkor az alapozás legyen világosabb. Finom szemcséjű csiszolópapírral enyhén borzoljuk fel a felületet, ettől a festék jobban tapad. Alapozófestékkel vagy falazúrral dolgozzunk, egyenletesen hordjuk fel a felületre, majd száradás után kenjük át vékony lakkréteggel. Miután ez is megszáradt, használjuk a fedőszínt, ami lehet matt vagy selyemfényű. Fontos, hogy a rétegek közötti száradási időt mindig tartsuk be, soha ne fessünk a még nem tökéletesen száraz felületre. Amikor a fedőszín is teljesen száraz, erősebb csiszolópapírral kezdjünk hozzá a koptatáshoz, és egészen az alapozó színig csiszoljuk vissza a festéket. Elég annyira csiszolni, hogy az alapozó szín finoman áttűnjön, kopottsága természetes legyen. Főleg ott koptassunk, ahol a festék idővel egyébként is kopna: a széleken, sarkokon, kiugró részeken.

Milyen színekkel antikoljunk?

Mindig olyan színt válasszunk, ami a lakás színvilágához jól illik. Nagyon divatos a fehér, törtfehér, világoskék színű antikolás, de a zöldek, a rózsaszín, a lila, a szürkék és a sárga árnyalatok is tetszetősek. A lényeg, hogy az alapozó szín és a fedőréteg színe kontrasztos legyen, másképp a koptatás nem eléggé szembetűnő.